A historikus régizenejáték nemzetközi elitjének meghatározó jelentőségű művésze, a hegedűszólista és kamaramuzsikus Simon Standage (1941), a legendás English Concert egykori alapító tagja 1981-ben hozta létre a máig általa vezetett vonósnégyest, a klasszikus repertoár korhű megszólaltatására specializálódott Salomon String Quartetet. Az együttes névadója, a német hegedűs, zeneszerző, karmester és impresszárió, Johann Peter Salomon (1745–1815) Joseph Haydn kései pályaszakaszának egyik kulcsfigurája volt. Ő bírta rá a már idősödő zeneszerzőt, hogy vállalkozzék két londoni útjára (1791–92, 1794–95), amelyeknek zenei és életrajzi hozama felmérhetetlen: ha nincs Salomon és a két londoni út, a zenetörténet számos halhatatlan remekművel lenne szegényebb. Salomon számos tevékenysége között a kvartettjáték is szerepelt: miután az 1780-as évek elején Londonba költözött, többek között vonósnégyest is alapított. Bár Haydn az op. 71-es és 74-es kvartetteket Apponyi Antal György grófnak ajánlotta, a művek jellegének kialakításakor Salomon kvartettjének előadásmódja inspirálta zenei képzeletét. A hajdani hegedűsnek emléket állító Salomon String Quartet műsorát nyitó Haydn-vonósnégyes, az op. 64, No. 1-es C-dúr mű 1790-ben íródott, a D-dúr „Apponyi” kvartett (op. 71, No. 2) keletkezésének dátuma 1793, míg Wolfgang Amadeus Mozart talán leghíresebb vonósnégyese, a Haydnnak ajánlott hat kvartett (az úgynevezett „Haydn-kvartettek”) sorában az utolsó. Melléknevét (Dissonanzenquartett – Disszonanciák vonósnégyese, 1785) a nyitótétel Adagio bevezetésének erőteljesen „modern” hangzású első ütemeiről kapta.