Haydneum | Történet, küldetés

Történet, küldetés

A Haydneum a régizene értékeinek magyarországi támogatását, valamint a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830) népszerűsítését tűzi ki céljául.

A magyar állam által 2021-ben létrehozott alapítvány célja, hogy – az elmúlt ötven év nemzetközi barokk újjáélesztési törekvései nyomán haladva – kutatás, kottakiadás, képzés, koncertek és előadások szervezése révén segítse és népszerűsítse a magyarországi régizene-játszást. Tevékenységének középpontjában a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830) újrafelfedezése, megőrzése és terjesztése áll. Célunk, hogy évente szervezett fesztiválok alkalmával kiemelkedő előadók sora, valamint az általuk játszott különleges repertoár együttesen ragyogja be Budapest, Eszterháza és Magyarország egyéb koncerthelyszíneit, valamint a nemzetközi színpadokat.

Haydneum repertoár

A Haydneum zenei repertoárja a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus zenei örökség két aspektusát egyesíti: az akkoriban Magyarországon (részben magyar származású szerzők által) komponált műveket, illetve az ország könyvtáraiban és levéltáraiban őrzött, más országokból származó 17., 18. és 19. századi zenék gazdag gyűjteményeit.

Feladatunk mindenekelőtt a korabeli, magyar területen aktív zeneszerzők műveinek katalogizálása, tanulmányozása, kiadása és előadása. E munka középpontjában jól ismert komponisták (mint Joseph és Michael Haydn, Johann Nepomuk Hummel), valamint kevésbé ismert zeneszerzők (mint Gregor Joseph Werner, Johann Georg Albrechtsberger, Istvánffy Benedek, Frédéric Kalkbrenner, Johann Sigismund Kusser, Georg Christoph Strattner, Anton Zimmermann vagy Franz Wenzel Zivilhofer) életműve áll. Ezenkívül a Haydneum kiemelten fontosnak tartja a magyar könyvtárakban és levéltárakban őrzött olasz, német, francia és angol kottagyűjtemények megismertetését; ezen kéziratok művészek és zeneművek 17., 18. és 19. századi nemzetközi kölcsönhatásairól is tanúskodnak.

Eszterháza és Haydn

A magyarországi Fertőd-Eszterházán található Esterházy-Kastély a mai Magyarország egyetlen olyan helyszíne, mely a 18. századi Európa zenetörténeti térképén „piros tintával” szerepel. Joseph Haydn aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig alkotott itt: ezen időszak alatt az év legnagyobb részét itt is töltötte, Esterházy (Fényes) Miklós herceg szolgálatában.

Esterházy Miklós páratlanul gazdag támogatása, a zene iránti érdeklődése és hozzáértése nélkül más lenne ma az európai zenetörténet. Haydn valószínűleg máshol is zseniálissá vált volna, de itt, Magyarországon egészen különleges és támogató, ugyanakkor a világtól elzárt, tehát kísérletezésre ösztönző környezetben bontakoztathatta ki művészetét. Ezáltal Eszterházát a korabeli magas-kultúra egyik olyan centrumává tette, melynek ragyogása egész Európát bevilágította.

Haydn munkássága

Joseph Haydn, az európai zenetörténet egyik legfontosabb személyisége, a 18. század második felében évtizedeken át Magyarországon, az Esterházy-hercegek udvarában és szolgálatában tevékenykedett. Ebben az időszakban Haydn neve és személye határozza meg a magyar zenei életet, ezért természetes módon őt választottuk a Haydneum névadójává.

Egész Európát ösztönző stílus és műfajok megteremtőjeként – aki Londontól Berlinig, Párizstól Bécsig minden fővárosban egyaránt volt híres és ünnepelt – úgy is tekinthetünk Joseph Haydnra, mint korának leginkább nemzetközi zeneszerzőjére. S bár tevékenysége által, sok elődje és kortársa hírnevét egyaránt elhomályosította, egyben mégis rendkívül sokat köszönhetett nekik. Az utókor igazságtalanságainak orvoslásával a Haydneum Haydnt és életművét olyan, tágabb perspektívába helyezve kívánja felmutatni, mely egyaránt tele van csodálatra méltó személyiségekkel, valamint káprázatos partitúrákkal.