hungarian center
for early music

MÁRIA TERÉZIA 250 – Zenei utazás a bécsi klasszikusok korába

2023. May 13. 19:30

Budavári Palota, Lovarda

Haydn:
L’infedeltà delusa – nyitány, Hob. XXVIII:5
48. C-dúr („Mária Terézia”) szimfónia, Hob. I:48
Scena di Berenice, Hob. XXIVa:10

Haydn:
L’isola disabitata – nyitány, Hob. XXVIII:9
Mozart:
Ch’io mi scordi di te?, K. 505
Esz-dúr versenymű két zongorára, K. 365
Közreműködik:
Szutrély Katalin – szoprán
Somlai Petra, Berecz Mihály – fortepiano
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Vezényel: Vashegyi György

Program helyszíne

A Haydneum több rendezvénnyel is megemlékezik arról, hogy Mária Terézia 1773 szeptemberében – kétszázötven éve – Eszterházára utazott. Nevezetes látogatás volt ez, mely lázba hozta a hercegi rezidencia szolgálatában állókat, feladatot adva Joseph Haydnnak is, aki művészi rangjához méltón állt helyt, nem véletlenül kapcsolódik ehhez az eseményhez a mondás: „ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek”. A császárné fejezte ki így elégedettségét afölött, amit az Esterházyak zenés színházában látott-hallott. Haydn kétfelvonásos vígoperája, a L’infedeltà delusa azon művek közé tartozik, amelyek a látogatás alkalmából hangzottak el. A Haydneum hangversenyén a darab nyitánya szólal meg. Az ezt követő kompozíció nevében is Mária Teréziára utal, de a 48., C-dúr szimfónia valójában nem ennek az alkalomnak a tiszteletére íródott: már évekkel korábban, 1768-ban vagy ’69-ben készen állt. A hagyomány azonban az uralkodói vizithez kapcsolta a mű születését, így aztán – mint oly sok más Haydn-szimfónián – rajta ragadt a melléknév, és ma már így ismerik. Haydn drámai kantátája, a Scena di Berenice több mint két évtizeddel később, 1795-ben keletkezett: a Metastasio szövegét megzenésítő jelenet a szerelmesétől elszakított hősnő fájdalmát ábrázolja drámai eszközökkel. A L’isola disabitata (A lakatlan sziget) című kétfelvonásos azione teatrale – ennek is nyitányát halljuk – szintén a kor legfontosabb szövegkönyvírója, Metastasio librettójára készült, és 1779-ben mutatták be az Esterházyak udvarában. A program két Mozart-kompozíciója, az obligát zongoraszólamot is tartalmazó, reprezentatív koncertdarab, a Ch’io mi scordi di te? (K. 505) hangversenyária Mozart legérettebb bécsi stílusát képviseli 1786-ból, míg a két zongorára írt Esz-dúr versenymű (K. 365) Salzburgba, az 1770-es évtized második felébe vezet vissza: a művet Mozart feltehetőleg azért komponálta, hogy nővérével, Nannerllel együtt szólaltassák meg. A Vashegyi György által 1991-ben alapított s azóta is vezetett Orfeo Zenekar a magyarországi korhű régizenejáték meghatározó jelentőségű műhelye. A szoprán Szutrély Katalin a zenekar és a Purcell Kórus szólistájaként seregnyi nagy sikerű produkció közreműködője volt az elmúlt évtizedekben, mind az opera, mind az oratórium műfajában. Somlai Petra fortepianoművész a hazai historikus előadópraxis fontos szereplője, Berecz Mihály a fiatal magyar zongoristanemzedék kiemelkedő tehetségű tagja. Vashegyi György a magyarországi historikus régizenejáték legfontosabb művészegyénisége, zenekar- és kórus-alapító/-vezető, pedagógus, a barokk és klasszikus repertoár seregnyi értékének újra felfedezője.

 

A koncert a Várkapitányság és a Haydneum közös rendezvénye.

 

Az első 100 jegyvásárló a Haydneum Esterházy Music Collection sorozat első CD lemezét kapja ajándékba, melyen Joseph Haydn Napszak-szimfóniát játsza az Orfeo Zenekar.
Az átvételről a koncert előtt egy héttel, a vásárláskor megadott e-mail címen kapnak értesítést kedves vendégeink.

Vissza