Joseph Haydn Bécsben töltötte az iskoláséveit. A 18. század eleji oktatási rendszerről, a zenei képzés sajátságairól, szigorról és diákcsínyekről beszél sorozatindító előadásában Bősze Ádám zenetörténész.
Operajátszásról, a hangverseny intézményének bécsi kialakulásáról beszél Bősze Ádám zenetörténész. Joseph Haydn hosszú élete alatt ugyanis gyökeres változásokat tapasztalt a korabeli zenerajongó. A folyamatok máig éreztetik hatásukat.
Adminisztratív terhek, ügyintézés, pénzzel való bánásmód. Ezek csak az előadás sarokpontjai. Ahhoz, hogy el tudjuk képzelni Joseph Haydn mindennapi életét, bizony meg kell ismernünk, a bürokrácia réme mennyire rémisztette meg a zeneszerzőt.
Joseph Haydn vallásossága közismert. Műveit szinte kivétel nélkül Isten nevében kezdte el, és az Úrnak zengett hálával fejezte be. De vajon milyen volt a vallásos ember élete a 18. századi Bécsben, mennyire hatotta át az életét a hit gyakorlása, hogyan fért meg emellett a babona, vagy éppen a szabadkőművesség. Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a […]
A parlament intézménye a 18. századi Bécsben nem igazán volt ismert. Ettől függetlenül Joseph Haydnnak is megvolt a maga politikai véleménye. Ugyan tüntetni nem járt, de helyenként kifejezte véleményét. A mester ellenzékiségéről és lojalitásáról szól Bősze Ádám legújabb előadása.
Azaz étkezési és italozási szokások a 18. századi Bécsben. Mindezt Joseph Haydn szemszögéből. Főzött, vagy főztek rá, alkoholizált, vagy absztinens volt? Nem ezektől a kérdésektől fordul ki sarkából a zenetörténet, de jó választ keresni rájuk, mert ezzel is egy lépéssel közelebb kerülünk a kor kétségtelenül leghíresebb zeneszerzőjéhez.
Beethoven gyakran kirándult, Mozart leesett a lóról. De Joseph Haydn vajon mennyire vágyott a természetbe? A mester natúraszeretetéről, muzsikájának természeti jelenségeiről beszél Bősze Ádám zenetörténész a legújabb előadásában.
Pontosabban Joseph Haydn kórtörténete. A 18. század Bécsének terápiái, higiéniai viszonyai, egészségügyi intézményrendszere különös tekintettel a zeneszerző betegségeinek szempontjára. Bősze Ádám sorozatzáró előadása a Lóvasúton.
Gregor Joseph WERNER (1693–1766) – Joseph HAYDN (1732–1809) közreadása Hat bevezetés és fúga 1. F-dúr Larghetto és Vivace 2. d-moll Largo és Allegro 4. c-moll Grave és Allegro HAYDN: h-moll vonósnégyes, op. 33 No. 1, Hob. III:37 --- Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791): A-dúr klarinétkvintett, K. 581 A koncertre II. kategóriás jegyek is válthatóak a Haydn-terembe, […]
Joseph HAYDN (1732–1809): Esterházy szonáták csembalóra F-dúr, Hob. XVI:23 D-dúr, Hob. XVI:24 A-dúr, Hob. XVI:26 Johannes BRAHMS (1833–1897): Két magyar tánc – zongorára, négy kézre d-moll, WoO 1 No. 11 e-moll, WoO 1 No. 20 GOLDMARK Károly (1830-1915): Három darab, op. 12 2. Moderato (a-moll) 3. Moderato (A-dúr) Franz SCHUBERT (1797–1828): Divertissiment à la Hongroise, […]
Franz SCHUBERT (1797–1828): Der Blumenbrief, D 622 Der Müller und der Bach (A molnár és a patak), D 795: No. 19 Frühlingstraum (Tavaszi álom), D 911: No. 11 Heidenröslein (Vadrózsa), D 257 Der Lindenbaum (A hársfa), D 911: No. 5 Im Haine (A ligetben), D 738 Robert SCHUMANN (1810–1856): Waldszenen („Erdei jelenetek”), op. 82 SCHUMANN: […]
JOSEPH HAYDN: 94. G-dúr “Meglepetés” szimfónia, Hob. I:94 (Johann Peter Salomon átirata) W. A. MOZART: Kis éji zene, K. 525 F. SCHUBERT: A-dúr zongoraötös „A pisztráng”, D. 667 A koncertre II. kategóriás jegyek is válthatóak a Haydn-terembe, abban az esetben, ha az Apolló-teremben elfogytak a jegyek. A Haydn-teremben korlátozottak a látási viszonyok! SOPRONCARD elfogadóhely A […]
Szeretne tevékenységünkről, rendezvényeinkről legelsők között értesülni?
Kérjük, adja meg e-mail címét és kövesse intézményünk életét!