Joseph Haydn öt évvel fiatalabb öccse, Michael igen jelentős alkotó volt, akinek munkásságát a halhatatlan báty is őszintén nagyra becsülte. Michael Haydn pályájának egyik érdekessége, hogy 1760-ban Nagyváradra szerződött, 1762-ben azoban már Salzburgban találjuk, ahol – és ez életútjának egy másik figyelemreméltó fordulata – nemcsak egy városban dolgozik a Mozart családdal, de kapcsolatba is kerül velük, és az évek során olyannyira kivívja Wolfgang Amadeus nagyrabecsülését, hogy a fiatalabb pályatárs számos művében használja Michael kompozícióit mintaként – tehát közvetve, a műveket elemezve tanul az idősebb mesterről. A legnevezetesebb ilyen darab a befejezetlenül maradt utolsó alkotás, a Requiem. Hangversenyünkön Michael Haydn munkásságának egyházi fejezetét a C-dúr mise, a zeneszerző világi termését a D-dúr szimfónia képviseli. A koncert másik zeneszerzője, Istvánffy Benedek a késő barokk, korai klasszikus stílus európai színvonalú magyar képviselője, aki a mai Pannonhalmán (Szentmártonban) született, és a győri székesegyház karnagyaként fejtett ki jelentős tevékenységet. Két misét írt, ezek közül a hangversenyen elhangzó Szent Benedek-mise a korabeli magyarországi egyházzene legkiemelkedőbb alkotásai közül való. A Debreceni Kodály Kórust 1955-ben alapította Gulyás György, a Capella Savariát szombathelyi muzsikusok hozták létre 1981-ben, Németh Pál vezetésével. A hangverseny karmestere, Kocsis-Holper Zoltán a Debreceni Kodály Kórus karigazgatója, a szólisták, Zemlényi Eszter, Kovalik Erika, Thurnay Viola, Csapó József és Kósa Lőrinc a hazai énekestársadalom jeles képviselői.