Haydneum Koncertek Eszterházán – A legnépszerűbb Beethoven-opuszok, ezúttal fortepianon

A régizene korhű előadói gyakorlatának nemcsak az a feladata, hogy elfeledett remekműveket fedezzen fel és ismeretlen ritkaságokra hívja fel a közönség figyelmét, hanem az is, hogy a hangversenyrepertoár legnépszerűbb darabjait – a koncerttermi „slágereket” – új megvilágításba helyezze. Ezen a hangversenyen izgalmas tapasztalatnak ígérkezik fortepianón, korabeli előadási elvek szerint hallani a modern hangszeren játszó zongoristák két olyan favoritját, mint Beethoven op. 27-es cisz-moll („Holdfény”) és op. 13-as c-moll („Pathétique”) szonátája. A két keletkezési év 1797/98 és 1801, a melléknevek nem a zeneszerzőtől származnak. A két mű közös tulajdonsága, hogy érzelem- és indulatviláguk a romantika felé mutat előre. Hasonlóképpen a romantikát jósolja A távoli kedveshez (1816), a zenetörténet első jelentős dalciklusa, amely nemcsak a ciklikus gondolkodásban úttörő, de abban is, hogy a dalok megszakítás nélkül követik benne egymást. A műsor két Haydn-kompozíciója, a D-dúr zongoraszonáta és az Angol canzonetták II. kötete zeneszerző érett, illetve kései stílusát képviseli az 1780-as és az 1790-es évekből.  Somlai Petra (1981) a budapesti Zeneakadémián, Angliában és Amszterdamban végezte tanulmányait, mestere volt többek közt Bart van Oort is. Megyesi Zoltán (1975) az opera, az oratórium és a dal területén egyaránt otthonos, a magyar régizenei hangversenyek állandó közreműködője.