Események betöltése

Kalló Zsolt, Börzsönyi Máté és Balog József kamaraestje

2026. április 12.
19:00

Helyszín:

Zeneakadémia, Solti Terem

Az előadás hossza:

120 perc egy szünettel

Jegyárak:

4 500Ft

Közreműködők:

Kalló Zsolt – hegedű
Börzsönyi Máté – kürt
Balog József – fortepiano

Ludwig van BEETHOVEN (1770–1827):
F-dúr kürt-zongora szonáta, op. 17
c-moll hegedű-zongora szonáta, op. 30 No. 2

Johannes BRAHMS (1833–1897):
3 Intermezzo, op. 117
Esz-dúr trió kürtre, hegedűre és zongorára, op. 40

A Liszt- és Artisjus-díjas zongoraművész, Balog József nemzedéke egyik legsokoldalúbb tagja, repertoárja Rameau-tól a kortársakig terjed, s kedveli a ritkaságokat, az ínyencségeket. Kamarapartnerei ezúttal a szintén Liszt Ferenc-, valamint Érdemes-díjas hegedűművész, Kalló Zsolt, a korhű hegedülés hazai úttörője, a Capella Savaria művészeti vezetője, valamint Börzsönyi Máté, a Budafoki Dohnányi Zenekar kürtművésze. Műsoruk Beethoven és Brahms kamarazenéjének kevésbé ismert rétegeit tárja elénk.

Op. 17-es szonátáját az akkor még alig ismert Beethoven Giovanni Puntónak, a kor ünnepelt, virtuóz kürtművészének komponálta 1800-ban. A háromtételes mű a natúrkürt sajátosságaira épít, de már Beethoven korában is gyakran adták elő csellón. Ismertebb Beethoven-kompozíció a hetedik hegedű-zongora szonáta: az op. 30-as sorozat második darabja 1801–1802 során keletkezett, dedikációja I. Sándor cárnak szól. A mű már a gyakorlott szonátaírót mutatja, de néhány új vonása is van: nincs például ismétlés az első tétel kidolgozásában, s a kidolgozásban nem jelenik meg a főtéma. Scherzója az egyik legjátékosabb Beethoven-tétel, hetyke karaktere ellentétben áll a komor zárótétellel, mely azonban szintén mutat táncos vonásokat.
Az idős Brahms talán legszebb, legbensőségesebb zongoraművei az op. 116–119-es darabok, melyek közül az 1892 nyarán írott op. 117-es Három intermezzót maga Brahms is három altatóként jellemezte. A szerző Bad Ischlben tartózkodott, és egy barátjától levélben kért kottapapírt, hogy le tudja jegyezni a műveket, melyek talán csak azért maradtak ránk, mert az idős Clara Schumann tudomást szerzett létezésükről, és elkérte őket a szerzőtől. Brahms Kürttriója még egy frissebb, fiatalabb szerző alkotása: az 1865-ben keletkezett négytételes mű a korban már szinte elavult natúrkürtöt alkalmazza, talán sötétebb hangszíne miatt.

Haydneum - Magyar Régizenei Központ

Szeretne tevékenységünkről, rendezvényeinkről legelsők között értesülni?
Kérjük, adja meg e-mail címét és kövesse intézményünk életét!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat, ehhez nem kell mást tennie, mint a levél alján a "leiratkozom" részre kattintani.

Haydneum
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.