Haydneum Eszterháza Fesztivál – Haydn és Mozart – Zárókoncert

Joseph Haydn 48., C-dúr szimfóniája azért viseli a Mária Terézia nevet, mert a hagyományban úgy maradt fenn, hogy a művet a zeneszerző a császárnő 1773-ban Eszterházán lezajlott látogatása alkalmából komponálta. Valójában azonban a mű már évekkel korábban, 1768-ban vagy 1769-ben készen állt. Mivel azonban a ragadványnév a szimfóniához tapadt, az alkotást ma is így emlegetik. Mozart K. 467-es jegyzékszámú C-dúr zongoraversenye a zeneszerző érett bécsi versenyműstílusának képviselője 1785-ből – egyben az egyik legnépszerűbb Mozart-versenymű. Pietro Metastasio a kor legfontosabb szövegkönyvírója volt, nevéhez számtalan opera librettója fűződik. Haydn az ő szövegére komponálta a L’isola disabitata (A lakatlan sziget) című kétfelvonásos azione teatralét. A művet 1779-ben mutatták be az Esterházyak udvarában. Mozart hangversenyáriája, a Ch’ io mi scordi di te? az angol szoprán, Nancy Storace számára készült, és obligát zongoraszólamot is tartalmaz. A zeneszerző legérettebb bécsi stílusát képviselő reprezentatív koncertdarabot Storace és a zeneszerző mutatta be közösen az énekesnő bécsi búcsúkoncertjén, 1787. február 23-án, a Kärntnertortheaterben. A műsort záró Scena di Berenice Haydn drámai kantátája 1795-ből. Akárcsak a L’ isola disabitata, ez is Metastasio szövegére készült, és a szerelmesétől elszakított hősnő fájdalmát ábrázolja drámai eszközökkel. Somlai Petra a budapesti Zeneakadémián, Angliában és Amszterdamban végezte tanulmányait, mestere volt többek közt Bart van Oort is. Szutrély Katalin előbb a budapesti Zeneakadémián, majd Londonban, Rózsa Vera magánének-növendékeként folytatta tanulmányait, a magyar zeneélet régóta aktív szereplője a koncertpódiumon és az operaszínpadon egyaránt. A több mint harminc esztendeje működő Orfeo Zenekar a hazai historikus régizenejáték egyik legfontosabb műhelye, amelyet mindmáig alapítója, a pedagógusként és kutatóként is jelentős munkát végző karmester, Vashegyi György vezet.