František Ignac TŮMA (1704-1774):
f-moll Miserere, AMC, T. 8.
Johann Sebastian BACH (1685-1750):
Selig ist der Mann – kantáta, BWV 57 (első előadás: 1725.12.26.)
Georg Philipp TELEMANN (1681-1767):
Wer nur den lieben Gott lässt walten – kantáta, TWV 1:1593
—
Johann Sebastian BACH:
Ich hab in Gottes Herz und Sinn – kantáta, BWV 92 (első előadás: 1725.01.28.)
Georg Philipp TELEMANN:
Jesus Christus unser Heiland – kantáta, TWV 1:976
ELŐHANG 18:30-tól a Zeneakadémia I. Előadótermében László Ferenccel
Belépés az esti koncertre szóló jeggyel, érkezési sorrendben (max. létszám: 50 fő), regisztrációt követően:
REGISZTRÁLOK
František Ignác Tůma a csehországi Kostelecben született 1704-ben, és élete jelentős részében Bécsben működött, többek közt VI. Károly udvarának zenei vezetőjeként, ahol a császár özvegyének haláláig, 1750-ig szolgált. Zeneszerzőként és teorbajátékosként később is nagyrabecsülés övezte, időskorára a gerasi premontrei kolostorba vonult vissza, és egy bécsi kórházban halt meg 1774-ben. Hatalmas, késő barokk stílusú életműve kevéssé ismert, pedig egyházi vokális művei mellett a hangszeres kamarazenében is jelentőset alkotott. Az f-moll Miserere ritka korabeli kéziratforrásainak egyike a Győri Egyházmegye gyűjteményéből származik. E páratlanul poétikus mű méltó helyet tölt be a műsorban Bach és Telemann alkotásai mellett.
Bach épp 300 éve, 1725-ben Lipcsében komponált karácsonyi kantátájának (Selig ist der Man) az ünnepi liturgiához illő szövegét – mely István vértanúhalálához is kapcsolódik – Georg Christian Lehms állította össze. Előadói apparátusát basszus és szoprán szólista, két oboa, két hegedű, brácsa és basszus continuo alkotja, s csak a zárókorálban szólal meg a négyszólamú énekkar. Georg Neumark 1641 körüli, Wer nur den lieben Gott lässt walten kezdetű himnuszát többen feldolgozták, Telemann 1713–14-es, francia stílusú megzenésítése különösen ünnepi és bensőséges. A szünet után megszólaló Ich hab in Gottes Herz und Sinn első előadása 1725. január 28-án volt. Szövege Paul Gerhardt 1647-es himnuszára épül, és az egyik legterjedelmesebb (9 tételes) Bach-kantáta, melyet négy szólista, négyszólamú kórus, két oboa d’amore, két hegedű, brácsa és basszus continuo szólaltat meg. A műsor zárószáma Telemann szintén 1713–14-ben komponált, h-moll hangnemű kantátája, a Jesus Christus, unser Heiland. Szövege Luther Márton tíz versszakos verse, mely az Úrvacsorához kapcsolódik.
Vashegyi György historikus együtteseihez kiváló szólisták csatlakoznak, közöttük a magyar régizenei élet kiemelkedő előadói: Megyesi Zoltán (tenor), Melkovics Zoltán (basszus) és Thurnay Viola (alt), valamint az új-zélandi születésű Ella Smith (szoprán), a Haydneum és a magyar régizenei élet visszatérő vendége.

