Joseph HAYDN (1732–1809): Armida, Hob. XXVIII:12 (koncertszerű operaelőadás)   Armida, a gyönyörű varázslónő keresztény lovagokat csábít el az első keresztes hadjárat idején, hogy elváltoztassa és eleméssze őket. A pogány szaracénok lenyűgözően istentelen erejének éteri megtestesüléseként a legerényesebb és legkiválóbb lovagra, Rinaldóra is kiveti a hálóját, ekkor azonban katasztrófa sújt le rá: a boszorkány ugyanis olyan […]

Joseph HAYDN (1732–1809):G-dúr billentyűstrió („Cigányos Rondó”), Hob. XV:25 Franz SCHUBERT (1797–1828): Esz-dúr notturno, op. 148 D 897 HAYDN: D-dúr billentyűstrió, Hob. XV:24 --- SCHUBERT: B-dúr trió, op. 99 D 898   A 18. század a barokk és a rokokó, a szentimentalizmus és a felvilágosodás, Bach és Händel, Haydn és Mozart évszázada volt egyszerre – és […]

Zenetörténeti séta Bősze Ádámmal a kastély kertjében Mennyire volt pompás élete a muzsikusoknak Pompakedvelő Miklós udvarában? Jól tartották őket, netán szolgasors jutott nekik? Mit ettek, milyen körülmények között aludtak, hol imádkoztak, vagy éppen szórakoztak? Egyáltalán hogy viselték a hétköznapokat, hogyan ünnepeltek? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Bősze Ádám eszterházai zenetörténeti sétáján, amelynek […]

Rendező: Haydneum
Együttműködő partner: Eszterháza Közhasznú Nonprofit Kft.

Joseph HAYDN (1732–1809): G-dúr divertimento, Hob. X:12 Johann Gottlieb GRAUN (1703–1771): d-moll concerto --- HAYDN: A-dúr divertimento, Hob. X:3 Szemelvények az Il Suonar Parlante „Gypsy Baroque” című lemezéről: Georg Philipp TELEMANN (1681–1767): Ouverture burlesque „Scaramouche”, TWV 55:B8 No. 2, Vittorio Ghielmi átirata „Czigány Tánc” a 18. századi Sepsiszentgyörgyi kéziratból, V. Ghielmi átirata „Magyar Tánc” a […]

Antonio ROSETTI (1750–1792):g-moll szimfónia, M.A42 Josef Antonín ŠTĔPÁN (1726–1797): B-dúr zongoraverseny --- Wolfgang Amadeus MOZART (1756–1791): 40. g-moll szimfónia, K. 550   A jól szervezett államapparátusok és digitális nyilvántartási rendszerek korában teljesen természetes, hogy az embert nyelvi-kulturális hovatartozásában elsősorban a születésekor kapott állampolgársága határozza meg. A nemzetállami eszme 19. századi megjelenése előtt azonban ez korántsem […]